Egy rendeletmódosítás lehetővé tette, hogy hamarabb elkezdődjenek a földmunkálatok a Paks II.-beruházásban. Az Országos Atomenergia Hivatalnak viszont mindössze 3 hónapja lesz, hogy átvizsgálja az erőmű terveit.
A kormány a nukleáris és a napenergia keverékével képzeli el a hazai áramtermelés jövőjét, de a két technológia nem egészíti ki jól egymást. Paks II. 4 ezermilliárd forintba kerül, és várhatóan sok-sok óra lesz, amikor csak negatív áron tud majd termelni.
Már várják az ajánlatokat a Paks II. kerítésen kívüli építményeinek, köztük több mint háromezer lakóegység tervezésére és a tervek ellenőrzésére. Pakson konténerváros épül, Kalocsán laktanyát építenek át a több mint 10 ezer munkásnak. Az Országgyűlés eközben a középpontban Pakssal kijelölte a közép-dunai kiemelt fejlesztési térséget, ahova egy nem hivatalos minisztériumi prezentáció szerint uniós támogatásokat akarnak koncentrálni.
A magyar kormány klímaügyekben a csodára vár, mondta a hvg.hu közéleti podcastjában Perger András, a Greenpeace Magyarország munkatársa.
A hivatalos céldátummal nemsokára előállnak, de Süli János miniszter arról beszélt, hogy 2029 előtt nem valószínű, hogy elkészülnek az új paksi blokkok.
Ennek az is az egyik feltétele, hogy megépüljön Paks II.
Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök utoljára tavaly szeptemberben találkozott.
Technológiai hidegháborúként is emlegetik már a Huawei ellen hozott amerikai szankciókat; Kalocsán épül a szállás, ahova a paksi atomerőmű új blokkjain dolgozó külföldi munkásokat küldik; beadták a nagyszülői gyedről szóló törvényjavaslatot. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A jelek szerint az atomcég számára is fontos az összetartás erősítése.
Még nem tudja, kap-e pénzt a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácstól.
Közmegegyezést, és nemzeti minimumot sürgetett Áder János a klímakérdésben, bírálta a fővárosi vezetést, megvédte a paksi bővítést, és beszélt a Mátrai Erőmű jövőjéről.
Már nagyon ásnák a munkagödröt, pedig az épület engedélye még messze van.
Korábban egy orosz–brit konzorciumot, most egy dél-koreai és egy német–francia pályázatot is kizártak a Paks II irányítástechnikájáról szóló tenderről, így egyetlen érvényes jelentkező sem maradt.
Az irányítástechnikára vonatkozó több mint 100 milliárd forintos tenderből kiszorultak az oroszok.
Négy év után utasította el az Alkotmánybíróság Szél Bernadett független képviselő – 2015-ben még az LMP társelnöke – panaszát: nem sértette meg az Alaptörvényt a bíróság, amikor elfogadta, hogy a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos ütemterveket („term sheet”-eket) a cég nem adta ki a képviselőnőnek.
A magyar fél állítólag azt akarja elérni, hogy csak akkortól kelljen elkezdeni törleszteni az orosz hitelt, ha az erőmű már áramot termel.
Mivel a nyugati cégek nem tolonganak a lehetőségért, sok cseh cég lehet érintett a paksi bővítésben. Ezekről is beszélhetett nemrég Orbán és a cseh elnök Milos Zeman. A cégek között érintettek lehetnek orosz és Mészáros-hátterűek is. A 40 százalékos magyar beszállítói részvétel egyre kevésbé valószínű.
A kormány felülvizsgálta a naperőművek telepítésének szabályait és döntött arról is, hogy fejlesztésbe fog – 4 milliárd forintot szánnak beruházásokra.
A miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta a Roszatom vezérigazgatóját.
